▲Chapter 3▲

Sok várakozás után megjött a 3.rész. Bocsánat hogy csak most tudtam megírni de hát a suli és a tanulás...meg stb. Tehát még egyszer bocsi.
Timii xx 

-NEEEEE!!!EL!!!-ordítottam sirógörcsöm közepette.
Odarohantam hozzá és elkezdtem a vállánál fogva rángatni de nem ébredt fel. Gyorsan kivettem a telót a zsebemből és tárcsáztam a mentők számát. Elmondtam a nevem és a címet és azt mondták hogy amilyen gyorsan csak tudnak jönnek.

♥5 perccel később♥

Hallottam hogy kopognak ezért leszaladtam és kinyitottam az ajtót.
-Jó napot! Itt van a sérült?-kérdezte az egyik mentős miközben kezet ráztunk.
-Igen. Kövessenek!-mondtam, és alig bírtam visszafojtani a sírást.
Felvezettem őket Eleanor szobájába. Én nem mentem be. Nem akartam újra sírni. A mentősök feltették El-t egy hordágyra és kihozták a szobából, majd óvatosan levitték a lépcsőn. Én is rögtön mentem utánuk. Mikor a kocsihoz kiértünk megálltam egy pillanatra mert beszélni akartam az "orvosokkal".
-Mehetnék önökkel?-néztem rájuk boci szemekkel.
-Hozzátartozó?? Esetleg rokon??-kérdezte az egyik.
-Nem. Semelyik sem. Én a legeslegjobb barátnője vagyok.
-Szülei hol tartózkodnak most?
-Meghaltak.-mondtam nagyon halkan.
-Testvére?
-Nincs.
-Rokonai?
-Sajnos nem tudok róla.
-Akkor kisasszony jöjjön velünk.
Beszálltam hátulra és csak vártam hogy elinduljunk. Nagyon fájt ránéznem Eleanorra. Hiszen nekem ő olyan mint a nővérem. 
Mikor beértünk a korházba gyorsan bevitték a sürgősségire mert nem volt stabil az állapota. Nagyon féltem hogy nem tudják megmenteni. De ahogy mindig is mondogattuk egymásnak -mikor az egyikünk pofára esett- SOHA nem szabad feladni a reményt. Mert az hal meg utoljára. Így csak ültem a váróteremben és csak vártam és vártam és vártam.....
Mikor már azt hittem hogy nem bírom tovább, pont akkor jött ki az orvos a műtőből.
-Kérem doktor úr....kérem mondja hogy Eleanor jobban van!!-néztem rá, miközben az arcomon folyt le egy könnycsepp.
-Igen. Jól van. Az állapota stabil, de jelenleg kómában van. Nem tudni hogy mikor ébred fel.
-Köszönöm. Esetleg itt aludhatnék hogy vigyázzak rá?
-Persze.-mosolygott az orvos.
Miután beszéltem az orvossal gyorsan felhívtam anyát hogy El ott-e lakhatna nálunk amíg fel nem épül. Természetesen igent mondott. Nagyon örültem neki. Nem akarom magára hagyni legjobb barátnőmet. Pár perc gondolkozás után bementem a kórterembe ahol Eleanor volt. Nagyon nehezen tudtam vissza tartani a sírást. Ott feküdt kómában, és mind a két keze be volt kötve.Ott álltam órákon át és csak néztem. Aztán arra jutottam hogy átmegyek Harryhez...
Még pontosan nem tudom hogy mit fogok neki mondani...majd valamit rögtönzök. De az tuti hogy nagyon csúnyán leordítom a fejét. Miután elhatároztam felvettem a kabátom és el is indultam Harry lakására..............

▲Egy kis kérés..▲

Sziasztok! Most nem résszel jövök /de már készen vagyok már csak ki kell raknom/ hanem itt van az egyik öhm.. barátnőm/osztálytársam blogja! Én már elolvastam és nekem nagyon tetszik! Nagyon megköszönném ha ti is benéznétek. És szerintem a barátnőm is örülne neki. És lécci komenteljetek is♥
Itt a blogja:
http://egykislove.blogspot.hu/
Előre is köszii!
Timii xx 

▲Chapter 2▲

Sziasztok!!♥ Megjött a várva várt 2. rész.! Nagyon remélem/reméljük hogy tetszeni fog♥. Ismét szólok hogy a következő rész is csak 2 komi után fog jönni! És szeretném ha nagyon sokan komiznátok!! És a pipálást se felejtsétek el!!:$♥
Timii xx és ~Riaa


A levél Harrytől érkezett.
  Az állt benne,hogy egy óra múlva találkozzunk a kedvenc kávézónkban.Nagyot dobbant a szívem és örömömben ugrándozni kezdtem.
-Mi az?!!-kérdezte nagy kiváncsisággal Amy.
-Elhivot randizni!Jeeee!-sikitoztam boldogan fel alá szökdécselve.
-Juuuj!Na de akkor készülődj!-ujjongott Amy.
-Oké,oké!-feleltem széles mosollyal.

Még szeret.Tuti.Vajon mivel akar meglepni.Uhh annyira izgulok!-gondolkoztam el,miközben Amyvel már ruhát választottunk.
A nagy válogatás után sikerült kiválasztanom a megfelelő ruhát,ami egy rövidebb szoknya volt,fekete felső résszel és zöldes-kék aljal.Választottam hozzá egy fekete cipőt és felvettem a kedvenc karkötőm ,meg a fekete masnim.
 A ruhám:

Ezután gyorsan tettem magamra egy kis sminket,megigazitottam a hajam és a megbeszélt időpont előtt 10 perccel el is indultunk.
   A kávézóhoz érve sehol senki.Majd mikor hirtelen oldalra forditottam a fejemet számomra sokkoló volt amit láttam.............
Harry és egy velem egykorú lány vadul falták egymás ajkait.És,ha ez még nem lenne elég,Harry felnézett és rám kacsintott,majd a kis ribancával elkezdtek röhögni,aztán hátat fordítottak és eltűntek.
-Ez mi a szar volt?!Amy!Ez mi?!...Ez ez...Ezt nem hiszem el..-ordítottam zokogva,miközben összerogytam sirásomban.
-El...Meg kell nyugodnod!-nyugtatott Amy.
-Nem!Nem tudok lenyugodni...!!!Ezt nem bírom!Most megyek!Ne haragudj!Szia!-mondtam,majd sírva hazaszaladtam.

Mikor hazaértem idegesen becsaptam magam mögött az ajtót.Levettem a kabátomat.
Elővettem egy doboz cigit,meg egy Jack Daniel's-et.Kerestem valamit ami éles.Találtam is egy pengét.Pont megfelelő.Ideje véget vetnem az életemnek.

♥Amy szemszöge♥ 
El nagyon összeomlott,mikor meglátta Harryt azzal a lánnyal.Teljesen megértem.Szerintem mindenki kiakadt volna a helyében.Nem tudom elhinni,hogy Harry,hogy lehet ekkora paraszt.Pedig El nagyon szereti.Nem hiszem,hogy hamar túlteszi magát a kapcsolatukon.
  Miután Eleanor sirva elrohant nagyon ideges lettem.Iszonyatosan féltem.Félek,hogy mit csinál vajon,hisz egyedül van otthon.Gyorsan el is indultam utána.
 Meg is érkeztem egy kis séta után.Az ajtó nyitva volt.Bementem.Sötét volt,és csend.Elindultam El háló szobája felé.Benyitottam és El a földön feküdt eszméletlenül.A keze tiszta vér volt.Teli sebbekkel.A földön pedig egy véres penge hevert.Valamint az ágyon egy üres Jack Daniel's-es üveg volt és egy doboz cigi.
Elállt a lélegzetem............
-NEEEEE!!!EL!!!-ordítottam sirógörcsöm közepette.

▲Fontos▲

Na szóval. Mint azt kértétek kitettem a rendszeres olvasók gombot. Remélem sokan fogtok feliratkozni. És nagyon szeretnélek titeket megkérni titeket arra hogy komizzatok. Mert a következő részt csak 2 komi után hozzuk. A komik azért lennének nekem/nekünk fontosak mert csak így tudom hogy tetszik nektek a blog és hogy érdemes-e lenne folytatnom/folytatnunk. Tehát kérlek ha tetszik a blog akkor komizzatok!!♥
Timii xx

▲Chapter 1▲

 Nos ez lenne az első rész. Nem olyan hosszú de remélem tetszik.!♥ 2 komi után hozzuk a kövi részt! 

Timi xx

 

♥Eleanor szemszöge♥ 

Itt ülök egyedül a sötét szobában és csak sírok. Pontosan nem tudom hogy mióta vagyok itt....de azt tudom hogy mit tettem. Elveszítettem. Nem hiszem el hogy ekkora nagy barom vagyok!!! Hogy csinálhattam ekkora nagy faszságot??? 

♥Visszaemlékezés♥ 

-Most megint mi bajod van??-ordított.

-Te bazd meg!!-válaszoltam.

-Mit tettem már megint??

-Csak annyit hogy létezel!!

-Ja bocsáss már meg!!  Többet nem fog elő fordulni! 

-Oh annak nagyon örülnék! 

-Pofán vágni nem akarsz??? 

-Nem képzeld! Inkább mindjárt lehánylak mert már hányingerem van tőled!! 

-Hát ez szuper!! Már hányingered is van a volt pasidtól?? 

-Szóval....akkor mi most..szakítottunk..??-kérdeztem enyhültebb hanggal.

-Miért ezek után mire számítottál??-mondta. 

-Hát..jó! Engem nem érdekel!! 

-Jó!! De másnap ne menjünk egymáshoz sírva hogy jöjjünk össze megint!! 

-Oké!! 

Ezzel megfogta a kabátját és kiviharzott az ajtón, majd jó erősen becsapta maga után. 

Én pedig oda mentem az ajtóhoz hogy utána szaladjak..de nem volt bátorságom. Így csak szép lassan lecsúsztam és csak sírtam és sírtam...

  

♥Visszaemlékezés vége♥

És most itt ülök egyedül a szobában és még mindig sírok. Már van 1 hete hogy szakítottunk, de még mindig nem vertem ki a fejemből. Mióta szakítottunk teljesen elment az életkedvem..nem ettem, nem csináltam semmit. Még a suliból is lógtam. Bár igazából szartam az egészre. Nem érdekelt senki és semmi. Egye egyedül csak Ő. Még mindig nem hiszem el hogy ezt tettem. Én basztam el az egészet.

Úgy döntöttem hogy most lefürdök és felhívom Amyt a legjobb barátnőmet. Ő talán tud rajtam segíteni. 

Miután végeztem a fürdéssel előkaptam a telómat és megkerestem a névjegyzékben Amyt majd rámentem a hívásgombra és már tárcsáztam is a számát. 

-Szia Amy.-szipogtam. 

-Szia El. Mi a baj???-hangjában félelmet véltem felfedezni.

-Majd elmesélem csak kérlek gyere át.-mondtam sírva. 

-De hát suliban vagyok.-mondta. 

-Kérlek Amy....szükségem van rád.

-Adj 10 percet!-mondta majd letette a telót. 

Amíg Amy meg nem jön, gondoltam csinálok magamnak egy kakaót. Kimentem a konyhába és elővettem mindent ami a kakaó megcsinálásához kell és el is készítettem.

Ahogy bolond barátnőm megígérte 10 percen belül meg is érkezett.

-Szia El.-ölelt meg. 

-Szia Amy.-öleltem meg könnyes szemmel. 

-Ma mondd el most már hogy mi történt!-vonszolt magával a kanapéra. 

-SZAKÍTOTTUNK!!-kezdtem el újra sírni és átöleltem. 

-Mi??? Miért???-ámult el. 

-Veszekedtünk....és...és..szakítottunk!!-sírtam tovább.

-Jaaaaj El. Én annyira sajnálom. Figyi behoztam a postát mert gondolom most nem szívesen járkálnál ki.

-Köszi.-vettem el tőle a leveleket, majd elkezdtem megnézni őket.

És olyat találtam amitől még a lélegzetem is elállt...........................